Szabadalmaztatás

Miért van szükség a szabadalmaztatásra?

Az egyetemi szellemitulajdon-védelem célja az ipari partnerek gazdasági érdekeltségének megteremtése, fokozása. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a szabadalmaztatás egy pénzügyi befektetéssel járó folyamat, melyet csak akkor érdemes megindítani, ha a jogvédelemre költött pénz megtérülésére komoly esély van, azaz profit előállítása mellett hasznosítható a találmány a piacon. Egy technológia licenciába vétele a vállalkozások részéről szinte minden esetben további befektetést igényel a továbbfejlesztés és a piacra vitel költségeinek fedezésére. Ezek a befektetések általában csak akkor térülnek meg, ha a vállalkozás – legalább valamilyen mértékben – kizárólagos jogot tud szerezni a termék előállítására vagy a szolgáltatás nyújtására. A gyógyszeripar példáján keresztül szemléltetve: egy új gyógyszer-hatóanyag kifejlesztése, engedélyeztetése, kipróbálása és piacra dobása több, mint 200 milliárd forintba is kerülhet. A szabadalom által biztosított versenyelőny nélkül ezt a befektetési kockázatot egy cég sem vállalja.
Az egyetemen keresztül történő szabadalmaztatás legfőbb előnye a kutató szempontjából, hogy az egyetem viseli a szabadalmaztatással járó költségeket.

A szabadalmaztatás folyamata

A találmány befogadását követően a TTI ésszerű időn belül megindítja a szabadalmi oltalom megszerzésére irányuló eljárást, és a kutatók közreműködésével jár el az oltalom megszerzése érdekében.
A szabadalmi bejelentés kidolgozására a TTI az adott szakterületen jártas szabadalmi ügyvivőt kér fel, aki felveszi a feltalálókkal a kapcsolatot és a TTI koordinálása mellett kidolgozásra kerül a szabadalmi bejelentés szövege. Az elsőbbségi szabadalmi bejelentés általában Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatalához kerül benyújtásra magyar vagy angol nyelven.

A találmányt létrehozó kutatóknak kiemelt szerepük van a szabadalmaztatás folyamatában, így a TTI elsősorban az alábbi területeken számít Önre, mint feltalálóra:
- a szabadalmi bejelentéshez szükséges meghatalmazások és egyéb dokumentumok aláírása;
- tudományos közreműködés a szabadalmaztatás során (a technika állásának kutatása, közreműködés a szabadalmi bejelentés szövegének és a vizsgáló hivatalnak benyújtandó válaszok kidolgozásában, stb.);
- közreműködés a találmányt, szoftvert vagy egyéb szellemi alkotást hasznosító üzleti partnerek keresésében (pl. technológia-bemutató összefoglalók írása, a technológiát ismertető prezentációk tartása, javaslattétel továbbfejlesztésre, részvétel találkozókon, stb.).

A korai közzététel veszélyei

Az elsőbbségi szabadalmi bejelentés napja előtt nyilvánosságra hozott információk rendkívüli módon veszélyeztetik a megfelelő oltalom megszerzését. Ezért arra kérjük, hogy tartózkodjon a nyilvános közzétételtől, amíg az oltalom megszerzésére irányuló bejelentés nem történt meg. A TTI minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy kerülje az akadémiai publikációk indokolatlan késleltetését.

A szabadalmak külföldi kiterjesztése

Az elsőbbségi bejelentés benyújtását követően 12 hónap áll rendelkezésre a nemzetközi kiterjesztés benyújtására vagy az egyes külföldi szabadalmi bejelentések megindítására. Ezért a 12. hónap előtt a feltalálók és a TTI újabb értékelést végeznek, majd az egyetem döntést hoz arról, hogy érdemes-e a szabadalmi bejelentést külföldre kiterjeszteni. Ebben a fázisban akár az 5-10 millió forintot is elérhetik a szabadalmaztatási költségek a földrajzi lefedettségtől és az eljárás bonyolultságától függően. A külföldi szakaszok megindítása alapvetően az időközben feltárt piaci potenciál nagyságától függ.

Az újabb értékelés nyomán az alábbi három szcenárió lehetséges.

1. Az egyetem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott előzetes szabadalmazhatósági vélemény vagy az időközben beérkezett piaci visszajelzések alapján úgy dönt, hogy nem indítja meg a külföldi kiterjesztést. Ez esetben ennek lehetőségét felkínálja a feltalálóknak.

2. Az ún. PCT nemzetközi bejelentés benyújtása mellett dönt az egyetem. A PCT-bejelentés egy egyszerű, de költséges eszköz a 12 hónapos határidő meghosszabbítására - így az elsőbbségi szabadalmi bejelentéstől számított 30-31 hónapra változik a külföldi bejelentések benyújtásának határideje.

3. Kivételes esetben az egyetem dönthet egyes külföldi szakaszok (USA, Európa) közvetlen megindításáról. Tekintettel arra, hogy ez egy jelentős költségekkel járó folyamat, jellemzően csak abban az esetben kerül megindításra, ha már sikerült üzleti partnert találni a hasznosításra és az egyeztetések folyamatban vannak a licencia-szerződés feltételeiről.

A szabadalmi bejelentés alapos kidolgozása és a szabadalmi hivatalokból érkező kifogások megválaszolása idő- és költségigényes folyamat. Mindkettő jelentősen csökkenthető, ha a feltaláló és a szabadalmi ügyvivő között gyors és hatékony együttműködés alakul ki és a feltaláló elegendő információt bocsát az ügyvivő rendelkezésére. Ez pedig a TTI-hez eljutatott találmány-bejelentő űrlap kérdéseinek alapos és mindenre kiterjedő megválaszolásával kezdődik.