Kutatási szerződés


Kutatási szerződés keretében a vállalkozó (itt: az egyetem) kutatómunkával elérhető eredményt állít elő egy harmadik fél (megrendelő) részére.

A Kutatási szerződésben legalább az alábbiakról szükséges rendelkezni:

a) az Egyetem által elvégzendő kutatási feladatok pontos és részletes meghatározása, szakmai és időbeli mérföldkövekre bontva;
b) a szerződés aláírását megelőzően keletkezett Szellemi tulajdonjogok sorsa (Background IP);
c) a szerződésben rögzített kutatási tevékenységekből származó Szellemi tulajdonjogok sorsa (Foreground IP);
d) titoktartási szabályok;
e) a létrejövő kutatási eredmények publikálásának feltételei;
f) a technológiai, üzleti és gazdasági kockázatok megosztásának meghatározása;
g) felelősségvállalás és kártérítés.


A Kutatási szerződésben gondoskodni kell továbbá arról, hogy a harmadik féltől származó finanszírozás legalább az alábbiakat fedezi:

a) a projekt végrehajtásába bevont személyekkel kapcsolatos kiadások (beleértve a munkáltatót terhelő szociális járulékokat is);
b) a projekt teljesítéséhez szükséges eszközök, anyagok költségei és egyéb járulékos díjak (beleértve az eszközök amortizációját és az útiköltséget is);
c) az Egyetem eszközeinek használatával kapcsolatosan felmerülő költségek (különösen tekintettel a nagy értékű eszközökre);
d) overhead, a vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerint;
e) ÁFA (amennyiben releváns).


Szellemi tulajdon a vállalkozásokkal kötött Kutatási szerződésben

a) A Kutatási szerződés alapján létrejött Szellemi tulajdonjogok kapcsán a szellemi hozzájárulás arányát (szerzőségi részarány) kell figyelembe venni a rendelkezésre jogosultság megállapítása során. A vállalkozás, amennyiben a későbbi hasznosításban érdekelt, általában határozott ideig tartó elsőbbségi opciós jogot kap a projekt vagy kutatási program eredményeinek üzleti hasznosítására. Az Egyetem általában royalty jellegű díjban részesül a későbbi hasznosításból elért bevételből, illetve allicencia adására is kiterjedő hasznosítási jogot kap azokra a hasznosítási területekre, melyek a vállalkozás gazdasági érdekkörén kívül esnek.
b) A projekt vagy kutatási program keretében készített szoftverrel kapcsolatosan az Egyetem megtartja a felhasználási jogokat, azzal, hogy a vállalkozásnak nem kizárólagos, ingyenes vagy royalty ellenében kikötött felhasználási engedélyt ad a Kutatási szerződésben meghatározottak szerinti hasznosítási területre. Ez a felhasználási jog lehet kizárólagos is, amennyiben a szoftver a projekt vagy kutatási program keretében önállóan jött létre és fejlesztése nem már korábban létrehozott szoftveren alapszik.
c) A Kutatási szerződésnek minden esetben törekednie kell arra, hogy az Egyetem kutatói publikálhassák a projekt vagy a kutatási program tudományos eredményeit, legkésőbb a szabadalmi bejelentés benyújtására meghatározott ésszerű határidő leteltét követően.
d) A Szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos feltételek kialakításánál bizonyos esetekben irányadó lehet, hogy a szerződés tárgyát képező kutatási program az Egyetem/megrendelő fél által önállóan, vagy a felek által közösen került kidolgozásra.


Szellemi tulajdon a közfinanszírozású és nonprofit intézményekkel kötött Kutatási szerződésben

A közfinanszírozású és nonprofit intézményekkel kötött Kutatási szerződésben az Egyetem általában megtartja a projekt eredményeire vonatkozóan legalább az ingyenes használatra, az üzleti hasznosításra, valamint a szabad publikálására vonatkozó jogokat.


Alkalmazottak

Minden esetben törekedni kell arra, hogy a Kutatási szerződés keretében vállalt kutatási tevékenységekbe bevont kutatók az Egyetem alkalmazásában álljanak. Amennyiben, kivételes esetben, harmadik fél által foglalkoztatott személy dolgozik az Egyetem infrastruktúráján, a kutatás elvégzéséért felelős személy továbbítja ezen személy adatait, munkavégzésének helyét, időtartamát a Technológia- és Tudástranszfer Központ vezetőjének, a Szellemi tulajdonjogok és a titoktartás megfelelő rendezése érdekében.