Új találmány ismertetése

Az egyetemi szellemi alkotások védelmének és hasznosításának koordinálásáért a Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ (TTI) felelős. Amennyiben Ön kutatóként a kutatási tevékenysége során olyan találmányt vagy innnovációt dolgozott ki, amely szabadalmazhatónak és/vagy üzletileg hasznosíthatónak tűnik, kérjük, vegye fel a kapcsolatot az egyetemi TTI-vel a kutatási eredmény nyilvánosságra hozatala előtt. 

Az ismertetés (Invention Disclosure, IDX) az első lépés a szellemitulajdon-védelem irányába és legfőbb célja, hogy elegendő információval szolgáljon a TTI számára a találmányban rejlő üzleti potenciál értékeléséhez. Ez magában foglalja a szellemitulajdon-védelmi lehetőségek mérlegelését és a piaci hasznosíthatóság feltárását. Az ismertetés alapján dönt az egyetem arról, hogy befogadja-e a szellemi alkotást.

Amennyiben az egyetem úgy dönt, hogy nem kívánja kezelésbe venni a szellemi alkotást és ahhoz fűződő jogokat, úgy felajánlja azt a feltalálónak, aki kérheti a szellemi tulajdonjogok reá történő átruházását.

Mikor érdemes felvenni a kapcsolatot a TTI-vel?

A szellemi alkotások védelme és sikeres üzleti hasznosítása gyakran a gyors és hatékony adminisztráción múlik. Ezért érdemes a lehető legkoraibb fázisban ismertetni minden potenciálisan hasznosítható szellemi alkotást, azok felismerését követően haladéktalanul.

A korai nyilvánosságra hozatal veszélyeztetheti a szellemi alkotás védelmét és hasznosítását. A potenciális előnyök kiaknázása érdekében a szellemi alkotásokat érdemes már a kutatásfejlesztési folyamat korai fázisaiban azonosítani és a nyilvános közzététel szellemitulajdon-védelmi szempontú következményeit felmérni. Amennyiben Ön bizonytalan egy adott kutatási eredmény szabadalmazhatóságát vagy üzleti hasznosíthatóságát illetően, úgy javasolt felvennie a kapcsolatot a Technológia- és Tudástranszfer Központtal, mielőtt a kutatási eredményt/szellemi alkotást nyilvánosságra hozná.

Az egyetemnek és a TTI-nek nem célja az Ön publikálási szándékának késleltetése. Sőt, a TTI minden erőfeszítést megtesz, hogy a publikációs törekvéseit támogassa. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt napvilágot látott információk jelentősen akadályozhatják az innováció védelmét és az üzleti hasznosítást. 

Mit és hogyan kell benyújtani?

Az ismertetésnek írásban kell történnie a szellemi alkotás bejelentő űrlap (invention disclosure form) kitöltése útján. Az űrlap kitöltése során érdemes teljes egészében ismertetni minden olyan kutatási tevékenységet és eredményt, amely kapcsolódik a szellemi alkotás létrehozásához. Ez alapvető feltétele a TTI által végzendő értékelésnek. Célszerű már ezen a ponton nyilatkozni a feltalálók szellemi hozzájárulásának arányáról, valamint a szellemi alkotás létrejöttét meghatározó egyéb releváns körülményekről, így például a kutatást érintő ipari együttműködésekről. A szellemi alkotást olyan részletességgel kell bemutatni, hogy az abban rejlő újdonság, feltalálói tevékenység és piaci potenciál egyértelműen és világosan kiderüljön az adott szakterületen jártas szakember számára. Ez azért fontos, mert az egyetem ez alapján dönti el, hogy befektet-e találmány jövőbeli hasznosításába.

A korai közzététel veszélyei

Az akadémiai karrier és elismertség szempontjából kiemelten fontos a kutatási eredmények rendszeres publikálása. Ugyanakkor, kellő körültekintés hiányában, a publikálás veszélyeztetheti a kutatási eredmények szellemitulajdon-védelmét, így például a szabadalmi oltalom megszerzését.
A szabadalmi jog ehhez kapcsolódóan nagyon világosan fogalmaz: nem szabadalmaztathatók azok a találmányok, melyek nem minősülnek újnak, azaz a szabadalmi bejelentés benyújtását megelőzően nyilvánosságra kerültek. Ehhez hasonlóan a know-how-ként (üzleti titokként) történő hasznosítást is kizárja a nyilvános közlés.

Amennyiben Ön kutatóként szeretné a kutatási eredményeit a piacon hasznosítani, az alábbiakat érdemes elkerülni a TTI-vel történő első kapcsolatfelvételt megelőzően:

• Bármilyen nyilvános közlés (absztrakt, tudományos cikk, stb.)
• Előadás tartása vagy poszter prezentáció nyílt rendezvényen. (Nyílt rendezvénynek számít, ha fennáll az elvi lehetősége, hogy olyan személy is részt vegyen a találkozón, aki nem az egyetem alkalmazottja és nem terheli külön írásba foglalt titoktartási kötelezettség. A nyilvánosságra hozatal szempontjából nem releváns, hogy ténylegesen kik és milyen létszámmal vettek részt a rendezvényen.)
• Az innováció leírását tartalmazó on-line megjelenítés (honlapon, blogokban, hírlevelekben, stb.)
• Az innováció ismertetése külső személlyel, aki nem az egyetem alkalmazottja
• Külső partnerekkel történő egyeztetés titoktartási szerződés aláírását megelőzően (a titoktartási megállapodás előkészítésében a TTI nyújt segítséget)
• Tudományos célokat szolgáló kutatási anyagok átadása Anyagátadási szerződés aláírását megelőzően (a szerződést a TTI készíti elő)
• Kutatási pályázati projektekhez kapcsolódóan, nyilvánosságra kerülő projekt-tervek, szakmai jelentések, riportok benyújtása a kijelölt szerveknek
• Hallgatói diplomamunkák, TDK-dolgozatok, doktori értekezések publikálása és/vagy nyilvános védése (bizonyos körülmények között lehetőség van a dolgozatok és a védés titkosítására, ennek koordinálásában a TTI tud segítséget nyújtani)
• Tantermi előadásokon és kari szemináriumokon történő prezentáció

Ugyanakkor nem minden tevékenység minősül nyilvános közlésnek. Az alábbiak nem veszélyeztetik a szellemitulajdon-védelem érvényesítését:

• Kari, intézeti, tanszéki megbeszélések, ahol csak az egyetem alkalmazottai vesznek részt
• A kézirat bizalmas beküldése bírálatra (a kéziratot a cikk elfogadásáig általában bizalmasan kezelik a kiadók)
• A pályázati eljárás egyes szakaszaiban (pl. a támogatási döntés meghozataláig) a benyújtott szakmai anyagokat bizalmasan kezelik a kijelölt szervek (ez azonban pályázatonként változó, így minden esetben érdemes a TTI tanácsát kérni a benyújtást megelőzően)

Az alábbi két szerződéstípus alkalmazását sok esetben érdemes megfontolni:

Titoktartási megállapodás (CDA, NDA): A titoktartási szerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy nem hozzák nyilvánosságra egymás üzleti titkait, bizalmas információit. Az egyetemen kidolgozott innovációs eredmény megfelelő védelme érdekében, a külső partnerrel történő egyeztetés előtt egy mindkét fél által cégszerűen aláírt titoktartási megállapodás megfelelő eszköz lehet az információk bizalmas kezeléséhez. A titoktartási megállapodást az egyetem részéről a TTI készíti elő.

Anyagátadási szerződés (MTA): Az anyagátadási szerződés a kutatási anyagok intézmények közötti átadásáról rendelkezik. Az anyagátadási szerződésben foglalt feltételek kijelölik a fogadó fél számára az anyag használatával kapcsolatos szabályokat, így a kutatási eredmények publikálásával kapcsolatos feltételeket is. Az átadó fél számára pedig megfelelő biztosítékot nyújt a helytelen és felelőtlen használat ellen. Az anyagátadási szerződések elkészítésében a TTI munkatársai nyújtanak segítséget.