Technológiatranszfer a világban

Az egyetemek szerepe az innovációs folyamatban

Az egyetemek elsődleges és legfontosabb célja a tudás közvetítése a közérdek szolgálatában. A nyílt innovációs szemléletmód elterjedésével párhuzamosan az egyetemek hagyományos funkciói, így az oktatás és a kutatás mellett újabb feladat jelenik meg az egyetemek működésében: törekvés az intézményben előállított tudás minél szélesebb körű hasznosítására a közjó szolgálata érdekében. A nyílt innovációs modellben a vállalkozások együttműködéseken keresztül, külső erőforrásokra támaszkodva egészítik ki belső kutatásfejlesztési kapacitásaikat. A folyamat során a külső erőforrásként megjelenő egyetemek mind piac-orientáltabbá válnak, a cégek pedig versenyt teremtenek közöttük a gyorsan előállított és iparilag alkalmazható kutatási eredmények iránti igényükkel. Ugyanakkor fontos szempont, hogy az ipari együttműködések és a tudástranszfer mechanizmusainak kialakítása nem sértheti az egyetem tradicionális, központi küldetését és az ehhez kapcsolódó alapelveket.

Az egyetem legfontosabb társadalmi funkciói hagyományosan a tudás létrehozása, megőrzése és megosztása. Tudástranszfernek nevezünk minden olyan tevékenységet, mely a tudás megosztására irányul. Ide tartoznak jellemzően a szakmai publikálás, konferencia-előadások, a külső partnerekkel végzett kutatási jellegű együttműködések és a formális technológiatranszfer tevékenységek, azaz a licencia és a spin-off alapítás útján történő hasznosítás. A technológiatranszfer szűkebb értelemben a technológia piacra juttatását jelenti, azaz a folyamatba beletartozik minden olyan ismeret és dolog átadása és átvétele, amelynek felhasználásával a technológia fogadója képessé válik új termékek vagy szolgáltatások előállítására. Az egyetemen kialakított hatékony szellemitulajdon-menedzsment fontos feltétele a tudás- és technológiatranszfer tevékenységek megvalósításának.

A technológiatranszfer kialakulása

Az egyetemi tudás- és technológiatranszfer intézményesítésének kultúrája elsőként Izraelben alakult ki az 1950-es években. Itt a mai napig az egyetemek által 100%-ban tulajdonolt technológiatranszfer cégek látják el – kizárólagos jelleggel – az adott intézmény tudástranszfer tevékenységeit. Az USA-ban a Bayh-Dole Act 1980-as elfogadását követően alakultak meg az egyetemi technológia transzfer irodák, jellemzően az egyetemek belső, önálló szervezeti egységeként. Európában mindkét modell megtalálható, bár az amerikai gyakorlat terjedt el jobban az intézmények körében. Mindkét modellre jellemző, hogy önálló irányítással és letisztult profillal rendelkező, kizárólag ezen feladatok ellátására specializálódott egység látja el a tudás- és technológiatranszfer tevékenységeket.

Szakmai szervezetek, hálózatok